Dr. Sánta Dóra
Jelmondatom: Mindig a baj okát keresem, hogy orvosolni tudjam!
A családorvoslás egy sokoldalú szakorvosi tevékenység, amelynek fő része a páciens élete során megjelenő minden egészségi probléma, betegség diagnosztizálása és nyilvántartása, integratív módon, tekintettel a psziho-szomatikus, psziho-szociális hátérre is.
A családorvos rendszeresen ellenőrzi a rábízott személyek betegség-kockázati tényezőit, csökkentve ezek veszélyeit tájékoztatással, megelőző-nevelő ráhatással, a betegség korai diagnózisával, a szövődmények megelőzése érdekében.
Hatékony preventív családorvosi munkát csak a saját egészségével felelősen törődő pácienssel együttműködve lehet végezni. A megelőzés évekkel hosszabbíthatja meg az életet.
Az évek során összegyűlt panaszok sokfélesége a családorvos figyelmét igényli minden egészséget befolyásoló ok iránt. A családorvos felismerheti hogyan reagálnak páciensei stresszhelyzetben, különböző gyógyszerekre, illetve élelmiszerekre, a hajlamot bizonyos betegségekkel szemben, vagy a külömböző rizikócsoportokhoz való tartozást, a kórelőzmények alapján. A múlt betegségei okozhatják a jelen betegséget és meghatározhatják a kezelést, sőt a prognózist is.
A családorovos megfigyelheti egy család alkati, pszichológiai jellegzetességeit, megjelenítését, segítve ennek küzdelmét egy jobb életminőségért.
Pácienstájékoztató
45 éves életkor után, a családorvos által végzett rendszeres évi ellenőrző vizsgálat életmentő lehet!
A 45. életév utáni jelentkező betegségek:
- 2 -es típusú cukorbetegség (diabetes)
- magasvérnyomás-betegség (hipertónia)
- zsíranyagcserezavarok (diszlipidémiák)
- érelzáródások, infarktusok
- csontritkulás (oszteoporózis)
- elhízás (obezitás)
- rosszindulatú daganatok (rákbetegség)
- szembetegségek, látási zavarok
- pajzsmirigybetegségek
- depresszió
A magas vérnyomás, az emelkedett vércukorszint, a dohányzás, a stressz-állapot, egyéb rizikó faktorok az érfal sérüléseit okozzák. A szervezet ezeket a koleszterin által próbálja kijavítani de ha ennek a hordozó fehérjéje LDL-típusú (ez könnyen bomló és az érfalon megtapadó vegyület), gyulladásos reakciót okoz, fehérvérsejt- és vérlemezke-invázióval, véralvadék (trombus) képződéssel. Ezen folyamat lehetséges következményei a szívizom infarktus, agyi trombózis vagy agyvérzés, szexuális impotencia, memória zavarok, végtagkeringési elégtelenség, érszűkület.
Tény, hogy a szívkoszorúértrombózisban szenvedőknek a fele (50%-a)tünetmentes marad!
A depresszió egy negatív, passzív hangulati állapot, gyakran szívbetegségekhez kapcsolódik. A tehetetlenség érzése immungyengeséggel társul, gyorsítja az érelmeszesedést, az erek öregedési ritmusát. A depressziósok 4-szer gyakrabban szenvednek szívizominfarktusban. A megfelelő szakorvoshoz való küldés feltételezi azt, hogy idejében felismerjük a depresszió tüneteit, ami gyakran nem könnyű. Ha a beteg elfogadja a segítséget, a megfelelő kezelés 3 hónap alatt tünetmentessé teheti őt.
A csontritkulás (oszteoporózis) a csontsűrűség észrevétlen csökkenése amely csontgyengeséghez majd törésekhez vezet. Oka a csont sejtek pusztulása amelyet a csontképződés nem képes pótolni, pedig a csont egyike azon kevés szerveknek amelyek regenerálódni képesek. A csontirkulás fő veszélye nem is a kóros törési hajlam hanem az általános öregedési folyamatok felgyorsulása, a hosszas ágybanfekvés izomgyengeséget, sorvadást, érfal-renyheséget, az immunrendszer hanyatlását okozza.
A szürkehályog fokozódó látásgyengeséggel jár. Az elhanyagolt szürkehályog másodlagos zöldhályoghoz, szemnyomás emelkedéséhez, megvakulás veszélyéhez vezethet.